A Buivids ügy – Ítélet a rendőrök képmásának nyilvánosságra hozataláról

Az Európai Unió Bírósága (EUB) a Buivids ügyben – 2019. február 14-én – hozott határozatában rendőrök képmásának kezelésével kapcsolatban tett elvi jelentőségű megállapításokat. A luxemburgi testület kimondta, hogy az érintettekről készült videófelvétel, illetve annak nyilvánosságra hozatala egy internetes oldalon adatkezelésnek minősül. Ennek célja pedig abban az esetben lesz újságírás, ha az adatkezelés kizárólag információk, vélemények vagy eszmék nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele érdekében történt.

Az ügy alapját az képezte, hogy egy lett állampolgár videón rögzítette egy szabálysértési eljárás történő tanúkihallgatását. A vallomást, illetve a közreműködő rendőrtisztek képmását és a rendőrkapitányságon végzett tevékenységüket tartalmazó felvételt ezt követően pedig megosztotta a Youtube-on. Sergejs Buivids ellen ezt követően a lett adatvédelmi hatóság (Datu valsts inspekcija) vizsgálatot indított, amelynek keretében jogsértést állapított meg. Ezt a határozatot azonban a kérelmező támadta meg bíróság előtt, amelynek eredményeként előzetes döntéshozatali eljárás indult az EUB-n.

A luxemburgi testületnek először is abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a rendőrök képmásának rögzítése, illetve a felvétel internetes történő nyilvánosságra hozatala személyes adatok kezelésének minősül-e. Egyrészt felidézte korábbi gyakorlatát, amely szerint a személyekről, így a rendőrökről kamerával felvett kép személyes adat, mivel lehetővé teszi az érintett azonosítását. A felvételek adatrögzítő eszközön történő tárolása, függetlenül a rögzítés egyszeri vagy ismétlődő jellegétől, illetve a személyes adatok internetes oldalon való közzététele pedig adatkezelésnek minősül. E tekintetben az EUB pontosította a korábban alkalmazott érvelését és kimondta, hogy az internetes oldalon történő nyilvánosságra hozatal „magában foglalja ezen oldal szerverre való feltöltésének műveletét, valamint az ahhoz szükséges műveleteket, hogy ezen oldalt az internetre csatlakozó személyek számára hozzáférhetővé tegyék” [38. pont].

Másrészt vizsgálta az EUB, hogy a személyes adatok újságírás céljából történő kezelésének minősül-e a rendőrökről készült felvétel rögzítése és nyilvánosságra hozatala. Felidézte, hogy újságírói tevékenységek” azok a tevékenységek minősülnek, amelyek célja információk, vélemények vagy eszmék terjesztése. Ezt nem befolyásolja alapvetően az, hogy az adatkezelő médiavállalkozás, újságíró, vagy újságírói tevékenységet folytató egyéb személy. Hasonlóképp irreleváns a közzététel közege is, hiszen az újságírói tevékenység folytatható mind „hagyományos”, mind pedig az internethez hasonló elektronikus információhordozók segítségével. Azt kell tehát mérlegelni, hogy a kérdéses videóból kitűnik-e, hogy a rögzítés és közzététel célja „kizárólag információk, vélemények vagy eszmék nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele képezte”. E feladat azonban az ügyben eljáró tagállami bíróságokra hárul.